Kutya betegségek

Betegségek, egészség
Amikor megvásároljuk kutyánkat, tanácsos azonnal tájékozódni az állatorvosi rendelők rendelési idejéről, ügyeletekről, telefonszámokról. A hétvégi és ünnepnapokon lévő állatorvosi ügyeletek megtalálhatóak a napilapok közérdekű közleményei között. Egy web lap kereteibe nem fér bele minden betegség leírása, nem is az a célom. Azonban van néhány fontos tünet, melyek felismerése úgymond kötelező tudnivaló, hiszen több betegségnél is az időben megkezdett kezelés befolyásolja a betegség prognózisát. Amennyiben valamilyen súlyosabb betegségre gyanakszunk, és éppen szombat este van, ne várjunk hétfőig, mert a késlekedés végzetes lehet kutyánk számára.

Kullancs által terjesztett betegségek

Sétáltatás, kirándulás alkalmával gyakran beszerezhetünk kullancsokat. Amennyiben találunk, azt haladéktalanul el kell távolítani, közvetlenül a befúródásnál megfogva, egy határozott rántással. Nem baj, ha beleszakad a feje, ez pár nap múlva következmények nélkül kilökődik. Ahogyan az embereknél, itt se használjunk semmilyen olajat, kenőcsöt, és egyéb kullancsfojtogatási technikát, mert éppen ezzel érjük el, hogy a levegőtől elzárt, fuldokló parazita visszaöklendezze a testbe kiszívott vért, s ezzel együtt a kórokozókat is.

Az egyik leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség a Babesiois, az emberekre nem veszélyes, de sajnos védőoltás sem létezik ellene. Amennyiben időben felfedezzük a betegség tüneteit, gyorsan és eredményesen gyógyítható, ez azonban a betegség előrehal adtával nehezebb.A tünetei: nagyfokú levertség, étvágytalanság, és ami nagyon fontos kezdeti tünet, a szem kötőhártyája fehér lesz. Amennyiben ilyet tapasztalunk kutyánkon, haladéktalanul vigyük orvoshoz! A betegség magas lázzal jár, a vizelet sötét színűvé válik (véres lesz), sárgaság jelentkezik. A korai kezelése eredményes, ezért nagyon fontos a tünetek korai felismerése. Akkor is gondolnunk kell erre, ha nem találtunk benne kullancsot (mert magától távozott, vagy a kutya kikaparta), de észleljük, a kifehéredet kötőhártyát, levertséget, vagy a véres vizeletet.

Saját tapasztalat: amikor az anya kutyám még eléggéé fiatal volt ( kb 10 hó) sétálás közbe felszedet egy pár kullancsot. Akkor még 2 kis gyermekem vot ( 16 hónapos és 2 hóhónapos), nem volt időm arra, hogy minden sétálás útán átellenőrizzem. A kulancs elleni szerek nem nagyon használtak. Mire a párom haza jött munkából, láttuk hogy a kutya bágyat, kedvtelen, nem reagál semmire, sőt enni sem akar. Megnéztük és kb. 6 kulancs volt benne,  tele vérrel. Azonnal kihivtuk az állatorvost, aki azt kérte hogy inkább vigyük be az orvosi rendelőbe. Elvittük, de ot nem tudott rajta segiteni. Mindenképp az idő ment, másnap rohantunk vele Bp. Állatklinikára, ahol az orvosok Babesiois betegségre gyanakodtak, nem adtak neki sok esét, azzal magyarázták hogy már túl késő. Készüljünk fel arra hogy elveszitjük, de azért 30% esét még ad neki! Ez nem volt tul biztató számunkra. De hittünk abba, hogy meggyógyul. Naponta töbször látogattuk meg, és folyton montuk neki, hogy szeretjük és fontos számunkra! Töbszöri vér átöntés útán végre magához tért és hazavittük. Hálás volt nekünk,  hogy kitartottunk mellete és mostanáig mindent megtesz hogy a családbam boldogság és harmónia legyen köztünk és a gyerekek között. Hálás vagyok neki hogy van nekünk!!

Baleset

Amennyiben szállítható, kipárnázott dobozba, vagy pokrócon, melyet hordágyszerűen használunk. Ha a kutyus eszméletlen, a fulladás megelőzése érdekében a nyelvét húzzuk ki.

Hőguta

A kutyák számára gyakran végzetes kimenetelű, kialakulásáért, mi emberek, vagyunk a felelősek. A gyors segítség életmentő, ezért tanácsos ismerni a tüneteit, és elsősegélyét, bár a leghatékonyabb a megelőzés, és ez ellen csak mi tehetünk. Tipikus módja a hőguta kialakulásának, ha napos helyen, felhúzott, vagy résnyire leengedett ablakú autóban hagyjuk kutyánkat. Az autó igen rövid idő alatt túlhevülhet, mérhetetlen kínokat okozva kutyánknak. Árnyékos, de meleg levegőjű helyen is kialakulhat. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy jóérzésű rendőr, vagy járókelő beverheti kocsink ablakát, ha bezárt ablakok mellett egy hőségtől ájuldozó kutyát lát. Vannak fajták, melyek érzékenyebbek az átlagnál, így rövid orrú fajták is, különösen a francia buldog. Ezeknél különös gonddal kell eljárni a meleg nyári napokon. Lehetőleg ne napközben utazzunk vele, ne tréningeztessük,  futassuk. Különösen fontos a mindig hideg, friss víz elérhetősége kutyánk számára. A túlhevülés tünetei: nyugalomban is fokozott lihegés, nyelv kékes elszíneződése, nehezített légzés, levertség, bágyadtság. Fokozatosan kifejlődnek az idegrendszeri tünetek, és ez nagyon rossz prognózist jelent; ilyenkor elmondható, hogy az állat haldoklik. Végtagjaival úszó mozgásokat végez, erősen remeg, görcsös rohamok jelentkeznek, végül elveszíti az eszméletét, majd kómába esik. Ez súlyos állapot, akár több napig is elhúzódhat. Teendő: a test hűtésének azonnali megkezdése kívülről, és belülről! Hűvös helyre vinni, locsolni, hideg vízbe tenni, fejére vizes ruhát tenni, ¼, ½, 1 órára, mérettől, szőrnagyságtól függően. A kutyát haladéktalanul orvoshoz kell vinni, az első hűtés megkezdése után, ahol hűtött infúziót kap.

Toklász

Nyár elejétől kezdve „támad” ez az utálatos kis fúria, mely az egérárpa kalászának része. Séta közben könnyen beleragad a kutya bundájába, a bőrébe fúródva pedig egyre beljebb halad. A befúródás leggyakoribb azokon a testtájakon, ahol a finomabb a bőr, és szőrrel kevésbé fedett, így a hajlatokban, a külső nemi szervek környékén, lábujjak közé, valamint a fülbe és orrba. A fülbe bejutott toklász hamar olyan mélyre jut, hogy szemmel nem is látható. Ilyenkor a kutya félre tartja és rázza a fejét. Hamar ki kell szedni, mert hallójárat gyulladást okoz. Az orrba jutva a kutya hirtelen prüszkölni kezd, egyik orrlyukából véres folyás jelentkezik. Ha a toklász jól kilóg a bőrből mi magunk is kihúzhatjuk, de a fülbe, orrba bejutott, vagy a bőrbe mélyen befúródott toklász eltávolítását bízzuk állatorvosra.

Fogak

5-6 hetes korban bújnak ki a tejfogak (28), majd 6-7 hónapos korától folyamatosan váltja fogait (42). A fiatal fogak fehérek, elszíneződésük betegség jele lehet, pl. mérgezésé is. Szopornyicás fertőzés után a fog foltokban zománchiányos lesz, mely barnára színeződve foltos fogakat eredményez. A zománc színe a korral változik, pici letörések és kopások a kornak megfelelő természetes elhasználódás következményei. Gyakori fogprobléma a fogkő kialakulása, melyet a fogak tövénél jelentkező barnás lerakódásról ismerhetünk fel. A foglepedékből alakul ki, ha ezt nem távolítjuk el rendszeresen. A fogköves fogaknál az íny begyulladhat, kivörösödik, hajlamos lesz a vérzésre. Idővel az íny tartós gyulladása miatt sorvadás jelentkezik, és a fog kieshet. A kialakult fogkövesség megszüntetése állatorvosi feladat, altatás szükséges hozzá. Megelőzhető, ha sok rágnivalót, pl. műanyag csontot, velős csontot kap a kutyus, ill. gyógyszertárban és nagyobb szaküzletekben kaphatók kutya „fogkrémek” is e célra. A fogápolásért valószínűleg nem fog rajongani, de valamilyen kellemes élménnyel összekötve hajlandó lesz eltűrni. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a fogak állapotát, van-e valamilyen elszíneződés vagy ínypír, ez kiállítási kutyáknál a fogmutatás edzésének is jó.

Oltások

A legtöbbet akkor tehetünk kutyánk egészségéért, ha nem mulasztjuk el a kötelező védőoltás mellett a leggyakoribb fertőző betegségek elleni védőoltások beadatását sem. Ez ugyan kölyökkorban kissé költséges „mulatság”, azonban ezek beadása után évente 1x kell már csak ismételni, és olcsóbb is, mint ha parvo fertőzés miatt kell a kutyánkat kezeltetni. A kölykök születésükkor rendelkeznek védettséggel (amennyiben az anya megfelelően be lett oltva), ez azonban gyengül, majd megszűnik, ezért nyolc hetes korban a kiskutyákat már el kell vinni oltásra. A vakcinák lehetnek egy betegségre specifikáltak, kombináltak is, hogy melyik fajtát kapja meg, az állatorvostól függ. Amit fontos nekünk is tudni: a védőoltások hatékonysága nem lesz megfelelő, ha lázasan, vagy nem megfelelő féregtelenítés mellett kapja. Ezért a féregtelenítés elengedhetetlen még az oltási sorozat megkezdése előtt. Az oltás beadása után a védettség nem alakul ki azonnal, addig nem tanácsos az utcára, kutyák közé vinni. A parvo vírust mi magunk cipőnkkel is hazavihetjük! Aki szeretné megkímélni magát az oltással járó procedúráktól és költségektől, az próbáljon meg egy idősebb már beoltott kiskutyát vásárolni, azonban az évenként ismétlődő oltások már így is a mi feladatunk.
Parvo vírus:             8-10 hetesen, 2x
Szopornyica:           3 hó
Korona vírus:          8 hét
Veszettség:              4 hó

Mérgezés

A kutyák falánkságuk következtében sajnos gyakran szenvednek mérgezéses balesetet, ritkább a légutakon, vagy bőrön át történő mérgezés. Hozzájuthatnak az otthon tárolt növényvédő szerekhez, vagy megeszik az egerek, vagy más rágcsálók irtására kitett mérgeket, de a nem megfelelően adagolt bolhairtó szer is okozhatja. Azonban talán gyakoribb a mérgezésnek egy „jóindulatú kutyabarát” által a kertbe bedobott, vagy az utcán elhelyezett mérgezett étel. Emiatt tanácsos megtanítani a kutyát arra, hogy ne fogadjon el idegenektől semmit, illetve mindig engedje el azt, ami a szájában van. Megfelelő körültekintéssel elkerülhetjük a tragédiát, tehát minden gyógyszert, vegyszert, mérget, vagy mérgező anyagot gondosan tároljunk. A kertben történő vegyszeres kezelések után ne engedjük arra a területre a kutyát. Ha erdőben vagy mezőgazdasági területen sétálunk, a kutya mindig legyen szem előtt, és ügyeljünk arra, hogy lehetőség szerint semmit ne egyen meg. Ha bizonyosan tudjuk, hogy a kutya véletlenül valamilyen mérget evett, haladéktalanul vigyük orvoshoz, akkor is, ha még semmilyen tünetet nem észlelünk, ugyanis a méreg felszívódásának ütemétől függően csak napokkal később jelentkezhet a hatás. Leggyakoribb a patkányméreg fogyasztása, mely a véralvadást gátlásával a testen belül és kívül is vérzéseket okoz. Tipikus tünete a testüregből (pl. az orrból) szivárgó vér. Sérülés esetén el is vérezhet az állat. A vérveszteség következtében nyálkahártyái halványak, légzése nehezített, erősen lihegő. Kedélye nagyon rossz, a láz nem jellemző. A szájüregben akár diónyi nagyságot is elérő csomók keletkezhetnek. Ellenszere a K vitamin. A rovarirtó-vagy növény védőszer-mérgezés általában erős nyálzással, nehézlégzéssel, izomgörcsökkel jár, számos nem tipikus tünettel kiegészítve. Hatóanyagától függően speciális ellenszerei vannak, melyet általában a készítmény dobozán is feltüntetnek, ezért azt is feltétlenül vigyük magunkkal az állatorvoshoz. Az etilén-glikol édes íze miatt vonzó lehet a kutyák számára, biztosan belenyalnak, ha hozzájutnak. Hamar jelentkeznek a tünetek, támolygó járás, félelemérzés, hányás, görcsök, bénulások, eszméletvesztés, súlyos vesemükődési zavarok.

Csípőizületi diszplázia (Hip Dysplasia = HD)

A csípőizületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Mintegy 40%-ukat érinti. Minden fajtán előfordul, de legtöbbször a közepes és a nagytestű kutyákon mutatkozik meg klinikai tünetekben. A csípőizületi diszplázia oka egyetlentényezőben nem jelölhető meg.

A genetikai háttér, azaz az öröklődés a legfontosabb(recesszív=lappangó, sokgénes öröklődés, mely változó erősséggel jut kifejezésre). Emellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, ízületitok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos) kölyök hajlamosabb a diszpláziára), a helyes táplálásnak is. Kizárólag olyan állatok betegednek meg, amelyek örökölték a betegséget.Ezért ha kizárjuk a tenyésztésből a betegséget hordozó kutyákat, lehetővé válik az ún. szelekciós mentesítés. Fejlődési rendellenesség, mert születéskor nem áll fenn („lappang”), hanem később alakul ki. A betegség kezdetén, néhány hetes korban a csípőízületben az ízületi nedv felszaporodása észlelhető, amit az ízületi tok és az egész ízület ellazulása követ. Ez a folyamat 16 hetes életkorra lezajlik. Az ízület lazasága a csípőízületi diszplázia legfontosabb, örökletes rizikófaktora. Minél lazább az ízület, annál valószínűbb, hogy a mozgás közben pontatlanul érintkező ízületi felületeken fokozott terhelés lép fel. Ez gyulladásos-elfajulásos elváltozásokhoz vezet. Az ízületet alkotó csontok eldeformálódnak, a csontfelszívódások és a csontlerakódások következtében kórosan átépülnek. A folyamat az ízület lazaságának mértékétől és a hajlamosító tényezőktől (táplálás, mozgatás) függően károsítja a csípőízületet és többnyire hónapok, vagy évek múltán vezet a hagyományos röntgenvizsgálati eljárással kimutatható csontelváltozások kialakulásához.

A klinikai tünetek alapján a betegségnek több formáját különítjük el. A heveny formával ritkán találkozunk. Ez viszonylag korán, 5-12 hónapos kor között jelentkezik és feltűnő klinikai tünetekkel, súlyos mozgászavarral jár. Az idült forma gyakrabban, de később alakul ki és változatos tünetekkel jár. Sántaság lép fel az egyik, vagy mindkét hátulsó végtagon. Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, kisebb munkabírás, szokatlan járás és testtartás (csapott far) mutatkozik. Az állat fájdalmat jelez és ellenkezik felkelés, lépcsőmászás, vagy a hátulsó végtagok passzív mozgatása során. A futás nyúlvágta szerűvé válik. Végül a comb és a medence izomzata elvékonyodik, kiemelkednek a combcsontok nagyforgatói, nő az azok közötti távolság. Néha kattanás is hallható járás közben. Ez a betegség nagyon sok kutyának okoz szenvedést, munkaképtelenséget, tulajdonosaiknak pedig jelentős kiadásokat. A diszplázia klinikailag tünetmentes, mozgászavarral nem járó formája szintén veszélyes, mert ezek az állatok - akárcsak a klinikai tünetekben későn jelentkező esetek - gyakran felderítetlenek maradnak és tenyésztésre kerülnek, átörökítve utódaikra a betegséget.

A megbetegedett kutyák eltérő módon reagálnak a csípőízületben kialakult elváltozásokra. Míg az érzékeny egyedek az enyhe elváltozásokat is súlyos sántasággal jelzik, addig a kevésbé érzékenyek még az ízületet súlyosan roncsoló folyamat esetén sem mutatnak klinikai tüneteket. Ráadásul más megbetegedések is okozhatnak hasonló mozgászavart. Ma már ezért köztudott, hogy a csípőízületi diszplázia biztos megállapítása, vagy kizárása nem lehetséges röntgenvizsgálat nélkül!

TENYÉSZTÉSBE VÉTEL FELTÉTELEI
FCI (Federation Cynologic Internationale) által kibocsátott kritériumok az irányadóak.
Betöltött 6 hónapos kor után elvégzett vizsgálattal (előszűrés) besorolás:
HD-A (mentes): engedélyezett
HD-B (majdnem mentes/átmeneti): engedélyezett
HD-C (enyhe): nem engedélyezett, meg kell várni a 12 hónapos kor után elvégzett végleges szűrés eredményét.
HD-D és HD-E minősítések: nem engedélyezett
Előszűrés eredményt a kutya 2 éves koráig (24 hónap) lehet használni, utána el kell végezni a végleges szűrést!
Betöltött 12 hónapos kor után elvégzett vizsgálattal (végleges) besorolás:
HD-A (mentes): engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HD-B (majdnem mentes/átmeneti): engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HC-C (enyhe): engedélyezett, a pároztatás egészséges (mentes - A) csípőjű kutyával javasolt!
HD-D (közepes): nem engedélyezett
HD-E (súlyos): nem engedélyezett


A DISZPLÁZIA FOKOZATAI
Amikor a diszplázia fokozatairól, ill. az ehhez tartozó röntgen elváltozásokról beszélünkelsősorban tenyésztői értelemben vett diszpláziáról beszélünk (lásd. a diszpláziaformái). Ennek megfelelően Magyarországon, ill. Európában az FCI ajánlásoknakmegfelelően az előbbi felsorolás szerinti öt fokozat valamelyike szerepelhet adiszplázia szűrésről kiállított igazolásokon is.

-Mentes minősítést (HD-A-t) kaphat a kutya, ha a combcsontfej és az acetabulum (medence vápa) kongruens (összeillő), az ún. Norberg-szög 105 fok vagy nagyobb, az ún. cranialis acetabularis perem (CAP) ép, éles, kerek lefutású, az ízületi rés szűk, egyenletesen tág. (Norberg féle szögnek a combcsontfejek középpontját összekötő vonal és a combcsontfejek középpontját az elülső ill. dorsalis acetabulum vonalának metszéspontjával összekötő vonal által bezárt szöget nevezzük.)

- Átmenetei forma (majdnem mentes) a minősítés (HD-B), ha a combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 foknál, de az ízület kongruens.

- Enyhe fokú diszplázia a minősítés (HD-C), ha a combcsontfej és az acetabuluminkongruens, a Norberg szög 100 vagy nagyobb, a CAP kissé ellaposodott, enyhearthrotikus (porckopásra utaló) jelek lehetnek a combcsontfejen, ill. a combnyakon.

- Közepes diszplázia a minősítés (HD-D), ha kifejezett inkongruencia van a combcsontés a medencevápa között, a Norberg szög 90 foknál nagyobb, a CAP ellaposodott, ill.arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen, ill. combnyakon.

- Súlyos fokú, ha a combcsontfej szubluxált (részlegesen ficamodott), luxált, a Norberg szög 90 foknál kisebb, a CAP ellaposodott, a combcsontfej deformált (ellaposodott, gomba alakú), artrotikus jelek láthatóak.

Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe (!) kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes, ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése TILOS!

A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.

Allergia a kutyáknál

Napjaink leggyakoribb betegsége Egyre több kutya szenved allergiában, egyre több gazdi tanácstalan a betegség tüneteit, valamint a kezelés, terápia lehetőségeit illetően. A Tenyészetembe öt Shiba Inu van, mindegyik fajtával találkoztam már, és ha az ember tanácstalan, az pánikot kelt. A felismerés után, alapos állatorvosi vizsgálatot követően, mit tehet a gazdi és mit tegyen a tenyésztő?

Allergiás a kutyám? Manapság a szakemberek között már közismert, hogy a kutyák egyik leggyakoribb betegsége az allergia (Atopische Dermatitis). Az is köztudott, hogy a betegség kialakulásának ok-okozat rendszere a kutyáknál megegyezik az emberi allergia megbetegedésekével. Minden egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezet megfelelően reagál, ha számára idegen anyaggal (antigén) találkozik, ideális körülmények között védekező reakciói révén leküzdi azt. Ebben a folyamatban immunitásra tesz szert, azaz védettséget szerez. Amennyiben ez a védekező reakció kóros mértékűvé válik, túlérzékenységről, allergiáról beszélhetünk, és az allergiát kiváltó antigén anyagokat ebben az összefüggésben llergéneknek nevezzük. Az allergének az állatot körülvevő külső környezetből a bőrön, az emésztőrendszeren vagy a tüdőn keresztül kerülhetnek be a testbe. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a kutya szervezete egyes esetekben már éveken keresztül kontaktusba került az allergén anyaggal, mielőtt egy allergia tünet jelentkezik, más esetekben pedig csupán néhány hét telik el az allergia reakcióig. Ugyancsak hasonlít a kutyák allergiája az emberéhez abban is, hogy legalább annyira bizonytalan a diagnosztizálhatósága. Nagy segítséget jelenthet a gazdi pontos megfigyeléseire támaszkodó, kizárásos módszer, majd az ezt követő, leginkább a különféle bőrbetegségekre koncentráló vizsgálat sorozat, melynek során a parazita, gomba és anyagcsere jellegű betegségek kerülnek a figyelem középpontjába. Ha ezek is kizárhatóak, akkor már egy allergia betegség gyanúja meglehetősen nagy. Ekkor érdemes egy alapos vérvizsgálattal kideríteni, hogy melyek lehetnek azok az anyagok, amelyek az allergia tünetet kiváltják. A vér laborelemzésén kívül ma már az állatgyógyászatban is használatos az intradermaler módszer, amikor a kutya hasán egy kb. tenyérnyi területen leborotválják a szőrt és 40 különféle allergén anyagot fecskendeznek a bőrbe. A szervezet reagálása már 15-30 perc múlva szemmel látható eredményt mutat, és viszonylag pontosan behatárolható, hogy melyek azok az anyagok, amelyek az allergiát kiváltják. A legtöbb esetben az allergia a bőr valamilyen megbetegedése révén jelentkezik. Mert a bőr az allergiát kiváltó szubsztancia hatására viszketni kezd. Amikor az immunrendszer túlzottan kezd védekezni már egy viszonylag enyhe betegséget kiváltó jelenség esetén is, akkor - többek között, - nagy mennyiségű hisztamin nevű anyag képződik, amelyet a szervezet nem tud megfelelő mértékben leépíteni. Tulajdonképpen ez az anyag a viszketés kiváltója. Az állat erre természetes védekező ösztöne révén azzal reagál, hogy vakarni, kaparni, harapni, nyalni kezdi a bőrét. Ennek következtében viszont az érintett helyeken baktériumok és gombák hatására egyre fokozódó bőrgyulladás keletkezik. Intradermaler allergia próba egy kutya hasán Allergikus tünet a kutya bőrén. A másik leggyakoribb külső tünetei az allergiának, ha a kutya szeme váladékos, gyulladásos vagy az orra folyik, és ezzel párhuzamosan gyakorta prüszköl. Csak ritkább esetekben utalnak az allergiára gyomor vagy bélrendszeri problémák Allergénként számos anyag szerepelhet, ezek a legkülönfélébb módokon kerülhetnek kapcsolatba az adott szervezettel: belégzés, táplálkozás, a bőrrel való külső érintkezés vagy bolhacsípés útján.

1. Belégzési allergia

A kutyáknál előforduló allergikus megbetegedéseknek kb. a felét a belégzés útján, a levegőből a szervezetbe kerülő allergének okozzák. A betegség statisztikai adataiból az is kiderül, hogy a kiváltó anyagok listáját a házi poratka és a pollen vezeti, amelyek többé- kevésbé mindig megtalálhatóak a levegőben. Az udvaron tartott, vagy a nap túlnyomó részén a friss levegőn tartózkodó kutyák a házi poratka esetében vannak szerencsésebb helyzetben, a pollen allergiában szenvedő kutyák évente kb. 6 hónapig csak a téli időszakban lélegezhetnek számukra egészségesebb levegőt. A belégzési-allergiák ezért két nagy csoportra oszthatók: szezonális és nem szezonális allergiák. A szezonális allergiákat legtöbbször különböző növények, fű- és fafélék, valamint gyomok okozzák. Ezek közül a leggyakoribbak: borjúpázsit, angol perje, csalán, fehér akác, fűzfa, kocsányos tölgy, nyírfa, pitypang, réti csenkesz, réti zab és útifű. A légutakon keresztül a kutya szervezetébe kerülő, allergiát kiváltó betegség külső viselkedési tünetei lehetnek, hogy a kutya vakaródzik, nyalja/rágja a végtagját vagy a fejét a talajhoz/szőnyeghez dörzsöli, fülei vörösek és forróak vagy gyulladásosak. Nem ritka az sem, hogy a kutya bőrének illata feltűnő módon megváltozik. Bizonyos esetekben lehetőség van az úgynevezett hyposzenzibilizálásra, amely abból áll, hogy hosszú távon, folyamatosan, nagyon kis mennyiségben szándékosan bejuttatják a kutya szervezetébe az allergiát kiváltó anyagot, azzal a céllal, hogy a szervezet és az immunrendszer hozzászokjon, és egészséges módon reagáljon az anyag jelenlétére. A kezelés hátránya, hogy 6-12 hónapig tart és a Penssylvania Egyetem (USA) dermatológiai tanszékének fölmérése szerint a tünetmentességet csak az esetek 70-75 %- ában lehet elérni. A szteroid kezeléssel jó eredmény érhető el, ennek viszont az állat szerveire gyakorolt mellékhatásai elég kiszámíthatatlanok. Az antihisztamin egy másik gyógyszeres kezelési lehetőség, gyakorlatilag mellékhatások nélkül, de ennek hátránya abban áll, hogy meglehetősen nehéz a különböző készítmények esetén a megfelelő dózist megállapítani. További lehetőséget kínál a kutya tápgyártók részéről az utóbbi időben reflektorfénybe helyezett Omega-3 (hal olajokból kivont) és Omega-6 (növényi eredetű gamma-linol sav) zsírsavaknak allergia elleni célirányos bevetése. A kutya táplálékában ennek a két összetevőnek a megemelése csökkenti a viszkető érzést és 20 %-ban tünetmentessé teheti az állatot. A belégzési allergiában szenvedő kutyánál, ha a gazdi már pontosan tudja a tünetet kiváltó allergént, akkor a megelőzés jelentheti a leghatékonyabb sikert.

2. Tápanyag allergia

Ebbe a betegség csoportba tartoznak a valamilyen táplálék összetevő anyagtól allergiában szenvedő kutyák. Különösen az utóbbi két évtizedben szaporodott el ezek száma, a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok, valamint a gyártás során fölhasznált színezékek, ízesítők, tartósítószerek, stb. elterjedésével arányosan. A leggyakoribb tápanyag-allergiát kiváltó nyersanyagok: tej, tojás, mogyoró, kukorica, szójabab, csokoládé. Sok esetben a gazdik tévesen egy-egy bizonyos táp márkanevéhez kapcsolják a tápanyag- allergiát, holott arról van szó, hogy az állat egy bizonyos tápanyag összetevőre érzékeny, és sok esetben a tünetet kiváltó allergén 10-20 különböző márkájú tápnak is jelentős alkotó részét képezheti. A tápanyag-allergiában szenvedő kutyák esetében ajánlatos aranyszabályként kezelni, hogy az állatnak adott élelmiszerek nem tartalmazhatják az alábbiakat:
• szintetikus tartósító-, aroma-, és ízesítő anyagokat
• antioxidánsokat
• szintetikus vitaminokat
• húslisztet
• szója eredetű adalékanyagokat

Amennyiben a tünetet kiváltó anyag pontosan meghatározható, akkor egy szigorúan betartott diétával a betegség viszonylag egyszerűen kontrollálhatóvá válik. Sok esetben a minőségi táplálékkal, odafigyeléssel az allergikus betegség ezen formája könnyen megelőzhető lehet. Sajnos azért nem minden esetben, mert bizonyos kutyafajtáknál a szakszerűtlen tenyésztés és a beltenyészet miatt az allergiára való hajlam már genetikailag örökölhetővé vált. Ennek az allergia formának a leggyakoribb megnyilvánulása valamilyen bőrproblémában jelentkezik. A pontos diagnosztizálás legújabb módszere egy német laboratórium által kifejlesztett CANIS 44 nevű élelmiszer allergia teszt. Az eljárás 44 különféle élelmiszer komponensnek mind a két immunglobulin (IgG és IgE) osztályát egyszerre vizsgálja.

3. Bolha allergia

Külön említést érdemel az úgynevezett bolha-allergia, amelyet tulajdonképpen nem maga a parazita állatnak, a bolhának a jelenléte okozza, mint kontakt-allergiát, hanem a bolhacsípés által a bőrbe kerülő bolhanyál. A tünet nagyrészt hasonlít a viszketésben, bőrbetegségekben megnyilvánuló allergiákhoz. Általában a hát farhoz közel eső részén, a combok belső részén, néha a nyakon vagy a hason keletkezik 1-2 cm átmérőjű, rövid ideig gyulladásos, majd gyorsan száradó seb. A kezelésnek elsősorban a szisztematikus bolhairtásra kell koncentrálnia, amely alatt nemcsak maga a kutya, hanem a pihenőhelye, kosara, takarója, a kutyaól és minden egyéb tartózkodási helye is értendő. A bolhairtást követően a Sulfur D-6 homeopatikus szerrel lehet a bőr regenerálódását elősegíteni. A kínai orvoslás területén használt Resilium gyógynövénykeverék szintén egy jó alternatív kezelési lehetőséget biztosít a bolha-allergiában szenvedő kutyának. A tápanyag- és bolha allergia esetén ajánlatos a kutyát egy salaktalanító / méregtelenítő kúrának alávetni, amelynek célja, hogy a belek, a máj és a vese teljesen kitisztuljon, ezáltal az immunrendszer újra aktívvá válhat és megerősödhet. Erre több jól bevált módszer is ismeretes:
• főzött rizs és lenmag valamint joghurt keveréke
• a magnéziumban gazdag zöld agyag és a borókaolaj keveréke
A salaktalanító / méregtelenítő kúrát Bach-virág terápiával lehet kiegészíteni és hatékonyabbá tenni.

4. Kontakt allergia

További allergia-forrást jelentenek a különféle kutyakozmetikai szerekben lévő kémiai anyagok, illatosítók, alkoholszármazékok, amelyek a kontakt-allergia legnagyobb veszélyforrásai. Különösen a divatos ölebeknél túlzásba vitt samponos fürdetés, a szőrzet különféle szintetikus és vegyi anyagokkal való ápolása jelent potenciális veszélyt egy-egy allergikus megbetegedésre. A kontakt-allergiát leggyakrabban kiváltó okok:
• kémiai hatóanyagot tartalmazó paraziták elleni szer/nyakörv
• kémiai hatóanyagot tartalmazó fül- vagy szemtisztítószer
• hidrogén-peroxid vagy alkohol tartalmú kutyakozmetikai szerek
• háncsból készült kutya-kosár
• polyacryl anyagot tartalmazó kutya-takaró vagy kutya-ruházat
• fém etető- s itató edény
• fém nyakörv, lánc, póráz
• szobai- kerti- vagy gazdasági növények permetezőszerei
• rovarölő szerek
• műtrágyák
• tisztítószerek

Az allergiás kutyák megoszlása az életkor szerint
1 év 25 %
1 - 6 év 58 %
6 - 10 év 15 %
10 év 2 %

A gazdik és a tenyésztők feladatai A tapasztalatok szerint az allergiában szenvedő kutyáknál a teljes és végleges tünetmentesség csak nagyon kis arányban érhető el, illetve amennyiben az allergia egy genetikailag örökölt betegség, akkor pedig az esély a gyógyíthatóságra még kisebb. Súlyos esetekben a gyógyszeres (kortison) kezelés csak átmeneti megoldást jelenthet. Az allergiában szenvedő kutyáknak ajánlatos a táplálékukban az esszenciális zsírsavaknak, a cinknek és a biotinnak a mennyiségét megemelni, ugyan is ezek az anyagok valamelyest csökkenteni tudják a viszketés tünetét. Egészséges, jó minőségű és tiszta alapanyagokból készült táplálékkal, Aloe Vera ivólével az állat immunrendszere szintén tovább erősíthető, amely összességében jelentősen csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát. A kutyák allergia betegségei ellen a gazdik leginkább megelőzéssel tudnak védekezni, vagy ha már az állat a betegségben szenved, akkor a kiváltó anyag pontos felderítését követően megakadályozni annak a kutya szervezetébe jutását. Fontos, hogy egy lelkiismeretes kutyatenyésztő, ha az állományban allergikus megbetegedés fordult elő,akkor az érintett tenyészvonalat kivonja a további tenyésztésből, és az érintett utódok leendő tulajdonosait megfelelően tájékoztatja. Azokat az állatokat, amelyeknél egyszer már allergiás megbetegedés volt kimutatható, ne tenyésszék tovább, mert a betegség öröklésével nagymértékben hozzájárulhatnak annak terjedéséhez. Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott ... az ember és a kutya jobb együttéléséért.

Progresszív retina atrófia (pra)

Maga a fogalom a retina megállíthatatlan tönkremenetelét / elhalását jelenti. A PRA a kutya (és a macska) szemének egyik legfontosabb örökletes megbetegedése. Több kutyafajtánál igen elterjedt. Ebben a betegségben autoszomális recesszív öröklődésfolytán úgy a kanok, mint a szukák is szenvedhetnek. Másrészt vannak az ún„génhordozók”, akik maguk egészségesek. Az érintett állatok a PRAra nézve homozigóták, amikor is a betegség csak bizonyos kortól jelentkezik. Az embernél is van egy majdnem hasonló megbetegedési forma, melynek hasonló alefolyása, ez a retinitis pigmentosa, melynek lényege a fényérzékelő sejtek(fotóreceptorok, ezek közül is az un. pálcikák) működésének fokozatos kiesése, illetveromlása, elhalása (degenerációja). Ugyanez jellemző az állatoknál előforduló PRA-ra. A PRA a szem legbelső rétegét, a retinát érinti, ahol a látás szempontjából igen fontosidegcellák helyezkednek el. Itt különbséget teszünk a nappali látáshoz szükségescsapok és az éjszakai látáshoz szükséges pálcikák között. A PRA a pálcikák lassúelhalásával kezdődik, majd a csapok tönkremenetele következik. Az érintett kutyákezért először jellemzően elveszítik az éjszakai látási képességüket majd ehhezcsatlakozva a nappali látás képességét. A PRA minden esetben mindkét szem teljesmegvakulásához vezet. A PRA a kutya különböző életszakaszaiban jelentkezhet, durván 3 formát különböztethetünk meg: A korai formánál 6 hónapos korban kezdődik a sötétedéskori rossz látás, a teljesmegvakulás egy - két éves korra bekövetkezik.
A közepes formánál az első tünetek egy - két éves korban jelentkeznek, a teljesmegvakulás három - öt éves korra bekövetkezik.
A kései formánál a rossz éjszakai látás három - öt éves korban jelentkezik, a teljes vakság hat- kilenc éves korra következik be.


Van még néhány specifikus átmeneti forma, ezeknek azonban nincs klinikaijelentősége.

PRA SZŰRÉS
Manuális: – évenkénti vizsgálat a kutya 7 éves koráig
prcd-PRA genetikai szűrés: 1x kell elvégezni a kutya bármely életkorában, akár kölyök korban és nem kell ismételni.
Bővebb információ a genetikai szűrésről: http://www.prcdtest.com/hu/

Térdkalács ficam (Patella Luxation)

A térdkalács (patella) ficam
Egészséges kutya esetében a térdkalács megfelelő stabilitással illeszkedik a combcsont vájatába (árkába). Amennyiben a vájat mélysége nem megfelelő vagy acombcsont és a sípcsont egymáshoz képest a normálistól eltér ően helyezkedik el, a térdkalács kimozdulhat a vájatból. Az eddigi tapasztalatok alapján kizárólagöröklődésre (sokgénes) vezethető vissza a k ialakulása. (Trauma hatására is kialakulhat, pl.: csípőficam, combcsont- , lábszárcsont rosszulösszeforrt töréseit követően, a térdízület szalagjainak sérülések or.)
Következménye Amennyiben a patella nem megfelelő helyen található, az a térdízület fokozott mérték űkopásához, degeneratív ízületi elváltozáshoz (artrózis), sántasághoz, fájdalomhozvezet.
A térdkalács ficam besorolása:

Grade (fokozat) 0. NEGATIV, MENTES

A patella ficamot súlyosság foka alapján 4 kategóriába soroljuk.
I-es fokozat
1, enyhe:
a térdkalács csak kézzel kimozdítható, mozgásban a helyén marad. A külsőráhatás megszűntével helyzete magától visszaáll. Többnyire tünetmentes, de az állatidős korára ízületi gyulladás (artritisz), degeneratív ízületi elváltozás (artrózis) kialakulhat.
II-es fokozat
2, közepes: A ficamodás járás, futás közben is előfordul, továbbjáráskor visszafordulvagy kézzel könnyen visszahelyezhető a térdkalács a vápába. Ilyen esetben futás közben a kutya fel-felkapja hátsó lábát, az állat „ugrik” egyet, vagyis egy lépésre nemteszi le a lábát. A végtag görbület e előfordulhat, de minimális.
III-es fokozat
3, súlyos: A patella többnyire ficamodott helyzetben van, de kézzel visszahelyezhető,de hamar osan újra elmozdul. Az állat terheli a végtagot, de teljesen nem tudjakinyújtani. A végtag görbülete látható.
IV-es fokozat
4, nagyon súlyos: a patella állandó ficamodott helyzetben van. Kézzel nem állíthatóvissza normál helyz etbe, műtét szükséges. A végtag görbülete kifejezett. Természetesen a ficam súlyosságának növekedésével a tünetek, a fájdalom, asánta ság is növekedni szokott. A tünetek, a sántaság és a ficam foka korralrosszabbodhatnak.

TENYÉSZTÉSBE VÉTEL FELTÉTELEI
- Betöltött 6 hónapos kor után elvégzett vizsgálattal, besorolás:
Kizárólag 0-ás és I-es fokozattal lehet tenyésztésbe vonni a kutyát. II-es, III-as és IV-es fokozatú kutyák a tenyésztésből kizárandók!

- Párosítások:
0-ás x 0-ás : engedélyezett
0-ás x I-es: engedélyezett
I-es x I-es: nem engedélyezett
II-es és rosszabb: nem engedélyezett